Ahogy korábban már beharangoztam, nem csak fával és gitárokkal kapcsolatos dolgok kerülnek ki a K-műhelyből. Barkácsoló kedvű villanyosoknak szól elsősorban a mai bejegyzés, akik szeretnének házilag forrasztgatni valamit.
Bár nagyon hasznos és viszonylag olcsó is ez a kis fehér dugdosós próbapanel, de sok kontakt problémát jelenthet, no meg nagyon ritkán lehet kész terméknek nevezni azt, ami ebben a gubancban összeáll.
Mindenki szívesebben készítene nyákot.Csináltatni persze drága. Az UV-technikával készült, bonyolult és körülményes, az időigényéről nem is beszélve. Lakkfilccel, kézzel rajzolgatni mindenki lusta. Így én magam részéről a vasalgatós technika mellett döntöttem. Nem kell hozzá más, csak egy lézernyomtató és műnyomó papír.
A lézernyomtatóval a rajzot a papírra nyomtatjuk, majd a forró vasalóval a megtisztított felületű nyákra vasaljuk. 5-10 percig vízben áztatjuk, majd a papírt lehúzzuk óvatosan. Az eredmény a következő lesz:
Némi kapirgálás és esetleges lakkfilccel utána igazítás után következik a savfürdő. Sokan vaskloridos oldatot használnak. Nekem általában nincs ennyi időm, így a hidrogénperoxid sósav kombinációra szavazok. Hogy mik az arányok? Háttőő.... amikor már jó a szaga :D Na de komolyodjunk meg ez mérgező! Szal akkor jó, amikor már jó a szaga. :D Pezseg picit. De tudjátok, ez olyan mint a főzésnél a fűszer vagy a só. Hozzáadni mindig lehet, elvenni már nehezebb.
5-10 perc maratás után ezt az eredményt kell hogy kapjuk: Eltűnt a fölösleges réz.
A legjobb ha rögtön maratás után fúrunk, mert ilyenkor a lukak helye egyértelműen ki van jelölve.
Mivel én a fiduciális jeleket és a nyák szegélyét is rá szoktam nyomtatni, így ez után következik a pontos méretre vágás.
Mivel ez a fekete maszk nem nagyon szereti a forrasztást, no meg én sem, csiszolással el kell távolítani.
Az elkészült nyákok:
Hazudtam! Igazából még nincs is kész. Itt jön a legnagyobb szívás. Oké, hogy olcsó, meg gyors, de sok a hibalehetőség. Rossz volt a vasalás, vagy elcsúszott vagy stb stb.
Én mindig átnézem mikroszkóp alatt a művemet.
Érdemes megfigyelni ,hogy ami kör volt az nem az. Ami egyenes, az se nagyon.
Ahogy a kis savbubik kényükre kedvükre dolgoztak, olyan. ...
Hoppá-hoppá! Ott egy hiba. Keresünk valami hegyes tárgyat és kikapargatjuk.
Na ha idáig eljutottunk, akkor következik az alkatrész beültetés. Mivel nem vagyunk gépiesítve ezért itt már picit fáradtak lehetünk.
Itt ragadnám meg az alkalmat és felhívnám a figyelmét a konstruktőr kollégáknak, hogy átkötéseknek RÉZ drótot használjanak, mert éjjel 11 felé a forrasztó ón nagyon tud hasonlítani egy darab ezüstszínű dróthoz.És nagyon tud melegedni. És ilyenkor nagyon fel lehet ébredni tőle!
Szóval beültetés. A szabály: Magasság szerint haladunk növekvő sorrendbe. Átkötések ,diódák,ellenállások,ic foglalat ... stb.
Ha szépen akarsz forrasztani egy pici ónt tegyél a pákára, ezt nyomd az alkatrész lábához. Az ónt ne a pákának nyomd hanem a meleg alkatrészlábhoz. Azt a valamit, ami ott kialakul, idén megtudtam , hogy forrasz- meniszkusznak hívják. Fontos, hogy akkor szép a forrasztásod ha ez homorú.
Utolsó lépésként már csak mérni kell!
Hajrá!
